Elektroszmog

Érzékszerveinkkel nem észlelhetjük. Nem hallható, nem látható, nem ízlelhető, nem szagolható és még csak nem is érezhető: ez az elektroszmog. Ezzel a hétköznapi kifejezéssel jellemezzük az elektromos és mágneses mezők sugárzásait. Mindenhol jelen van, ahol elektromos készülékeket használnak, ahol elektromos vezetékek húzódnak, ahol váltóáram folyik (változó elektromos és mágneses mezők). Ezenkívül az állandó mágneses (magnetosztatika) és elektromos (elektrosztatika) mezőt sorolják az elektroszmog fogalmához. Elektromos mező a természetben is előfordul csekély mennyiségben, bár mennyisége különböző időjárás esetén (pl. vihar) megnőhet. Más szavakkal: az elektroszmognak majdnem mindig ki vagyunk téve.

Elektroszmogról és az élő szervezetre gyakorolt káros hatásáról szóló video:

Get Adobe Flash player

Alacsony feszültségű területek

Változó elektromos mezők akkor keletkeznek, ha elektromos készülékek a hálózatra vannak kapcsolva, még abban az esetben is, ha nem használjuk, csak készenléti (ún. Stand-by)állapotban tarjuk őket. A változó elektromos mezők mellett változó mágneses mezők is keletkezhetnek, ha változó, folyó áram lép fel, pl. egy elektromos gép bekapcsolásakor. A két sugárzási fajta nem feltételezi egymást, képesek az egymástól való függőségüket is változtatni, ebben az esetben elektromágneses mezőről beszélünk. Az elektromágneses mező időbeli változását frekvenciának nevezzük. Mértékegysége a hertz (Hz). 1 Hz 1 rezgést jelent másodpercenként. Alacsony frekvenciájú terület az, aminek rezgésszáma 1 és 30 kHz között van. Alacsony frekvenciájú területek közé tartoznak a magas feszültségű vezetékek környezete, az elektromos háztartási gépek (pl. tv, számítógép, hűtőszekrény). Az alacsony frekvenciájú területek elsősorban a vezetékek közelében keletkeznek, és erősségük csökken a távolság növekedésével.

Nagyfrekvenciás területek

Magas feszültségű területekről 30 kHz felett beszélünk. Az elektromágneses mezők már nem függnek a távolságtól. A magas frekvenciájú hullámokat kiválthatják rádiók, műholdak, radarok és vezeték nélküli telefonok. A kereskedelemben kapható fénytompítók (dimmer) az elektromos és elektromágneses sugárzás mellett magas frekvenciát is sugároznak.

A pulzáló sugárzás

A mai mobiltelefon-generáció a jól ismert GSM-rendszeren (Global System for Mobile Communications) alapul, amelyet többek között a magyar mobilszolgáltatók is használnak. 9,6 kilobit/másodperces adatátviteli sebességével ez a legelterjedtebb rendszer.

A GSM rendszer pulzált jeleket használ, ami azt jelenti, a rádiójelek nem folyamatosan érkeznek (analóg), hanem digitalizáltan, sűrítve és csupán bizonyos időközönként (ún. időrésenként). A GSM-rendszerekben frekvenciánként 8 időrés van, amelyek összesen 4 milliszekundumig tartanak. Ez azt jelenti, hogy egyszerre nyolcan használhatnak egy frekvenciát. Ebben az esetben egy mobiltelefonra 1/8 időrés jut, ezen idő alatt tud adatokat küldeni, ezt követően a többi mobiltelefon kerül sorra. Ez a folyamat rendszeresen ismétlődik. Ez azt jelenti, hogy egy mobiltelefon másodpercenként 217-szer küld adatokat, azaz másodpercenként 217-szer pulzál. A látszólag folyamatos telefonálást tehát másodpercenként 217-szer szakítja meg pulzáció A magas frekvenciájú jeleket alacsony frekvenciájú (217 Hz) jelként pulzálják. A jövőbeni UMTS-szabvány olyan küldőteljesítményt szeretne létrehozni, ami lehetővé tenné beszéd mellett nagy mennyiségű adatok, például kép, szöveg és videók küldését.

DECT-zsinórnélküli telefonok

Amit csak kevesen tudnak, a tulajdonos számára kényelmes vezetéknélküli DECT-telefon (Digital European Cordless Telecommunications-azaz Digitális Európai Vezetéknélküli Telekommunikáció) formájában egy kis rádióállomást hordoznak zsebükben. Ez a kis készülék pulzált rádiójelekkel dolgozik, csakúgy, mint nagyobb társa: alacsony frekvencián 100 Hz-es jeleket küld, nagy teljesítményen akár 1880-1990 MHz-es jeleket is használ. Amit még sokan nem tudnak: a DECT-bázisállomások napi 24 órán keresztül küld jeleket a telefonra, még akkor is, ha nem is telefonálunk. Ilyen esetekben akkora teljesítménysűrűség is keletkezhet, ami túllépi egy mobil rádióállomás teljesítményét.

Az elektroszmog egészségre gyakorolt hatásai

Az a tény, hogy az elektromágneses sugárzás árt az egészségnek vitán felül áll. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy mikor és milyen mértékben befolyásolja károsan az egészséget az elektromágneses sugárzás.

Hatásait tekintve különbséget teszünk termikus és hővel nem járó hatás között. Ezekben az esetekben a hatást gyakorló frekvencia nagyságát mérik. Kis frekvenciájú elektromos mező esetén elektromos áram lép be a testbe, nagy frekvenciájú mező esetén a belépő energia hővé alakul. Ennek mérésére a különleges abszorpciós ráta szolgál, melyet watt/kg-ban adnak meg. A testhőmérséklet növekedésének káros hatásai lehetnek. Gondolnunk kell arra is, hogy környezetünk gyenge mezői is negatívan befolyásolják egészségünket. Ebben az esetben a mezők nem hőemelkedéssel járó hatásai biológiai rendszerünket károsítják, amelyek a legkisebb sugárzás kibocsátásnál felléphetnek. Mivel testünket mindig érik alacsony és magas frekvenciájú sugárzások, biológiai rendszerünk és egészségünk káros befolyásoltsága könnyen belátható. Mert:

"Szervezetünk minden sejtje állandóan küld és fogad elektromágneses jeleket. Ez a folyamat létfontosságú. Ez gondoskodik arról, hogy mindenhol és mindig az történjen, aminek történnie kell. Ezért minden sejt úgy épül fel, hogy gyenge elektromágneses jeleket tudjon értelmezni. Ha egy fogadott jel biológiailag értelmetlen, a sejt nem veszi figyelembe. Ha a jelnek mégiscsak van értelmezhető üzenete, akkor azt végrehajtja, még akkor is, ha ezzel gátlástalan sejtnövekedést indít el. A jel intenzitása ebben az esetben nem játszik szerepet. Ami fontos, az a behatás időtartama. Környezetünkben egyre növekednek a mesterségesen előállított mágneses mezők, amelyek frekvenciaspektrumai minden élőlényre hatnak. Ez azzal a következménnyel jár, hogy szervezetünk sejtjei túl sok gyenge elektromos jelet kapnak.
 
A konzekvenciák nem is maradnak el: alvászavarok, feledékenység, fejfájás, szívritmus-zavarok, és depressziós megbetegedések figyelmeztetnek minket felborult bioegyensúlyunkra. A határértékviták nem ölelik fel a probléma lényegét. A mesterséges elektromágneses mezők aktívak lehetnek, bármennyire is kicsik is azok. Ha elegendő mennyiségű sejt fogadja el a sugárzást utasításként, komoly hatással lehet fehérjeszintézisünk elektromágneses szabályozására. A sugárzás számos káros biokémiai reakció kiváltó oka lehet. A téves parancsok sejtről sejtre jutnak, és metasztázisok kialakulásához vezetnek."

(Dr. Hartmut Müller, a Tér-Energia Kutatási Intézet vezetője, Wolfrathausen. Forrás: raum&zeit).

Ez az idézet is bizonyítja, hogy az elektromágneses sugarak biológiai rendszerünk minden területét befolyásolják. Főként melatonin termelésünk érdemel figyelmet, ami a tobozmirigyben történik, túlnyomórészt éjszaka. A melatoninnak fontos szerep jut szervezünk bioritmusában. Ez a mirigy felelős a növekedésért, és átörökítésért. A változó mágneses és elektromos mezők viszont csökkentik a melotonin-termelést. Ez a fent vázolt káros hatások mellett degeneratív elváltozásokhoz is vezethet. (Alzheimer, Parkinson kór). Az elektroszmog a Kalcium anyagcsere folyamatot is hátráltathatja, ami normális esetben a sejtek közötti információcseréért felelős. Zavarok léphetnek fel az örökítőanyagoknál, és a növekedésért felelős sejteknél.

- A külső mágneses mezők befolyásolják agyműködésünket. Alvászavart, fejfájást, migrént, idegességet, koncentráció-képtelenséget, fülzúgást okozhatnak, legyengítik az immunrendszert. Csecsemők, terhes nők, gyenge immunrendszerrel rendelkezők, allergiás betegségben szenvedők fokozottan érzékenyek az elektromágneses mező hatásaira.
- A Texasi Egyetemen kimutatták, hogy a tumorsejtek erős áramforrás közelébe helyezve sokkal gyorsabban osztódnak. Az új-zélandi Clinical School leukémiás emberek vizsgálatakor azt tapasztalta, hogy a megbetegedett férfiak kétharmada villany- vagy tv-szerelő volt.

Hogyan tudunk védekezni az elektroszmog káros hatásai ellen?

Több lehetőség is van: vagy már építkezéskor (illetve tatarozáskor) eleve olyan anyagokkal dolgozunk (speciális festékek, tapéták, elektromos vezetékek stb.), amelyek gátolják az elektroszmogot, vagy -ha nincs más mód- utólag alkalmazunk olyan eszközöket, amelyek segítenek a káros sugarak ún. harmonizálásában. Az általunk ajánlott lehetőségek mindegyike abban az esetben javasolt, ha nem szeretnénk, illetve nincsen lehetőségünk speciális építőanyagok alkalmazására. Ha elektroszmognak vagyunk kitéve, fontos a szervezetünk védekezőképességének, immunrendszerének erősítése, illetve a már beindult kóros, oxidatív folyamatok visszaszorítása. Ezt elősegíthetjük pl.: magas antioxidáns hatású étrendkiegészítő fogyasztásán túl, energetizáló eszközök alkalmazásával is.

1) Készülék- és épület harmonizáló eszközök alkalmazásával elektromos berendezéseink (mobiltelefon, DECT-telefon, mikrohullámú sütő, számítógép, stb.) és az épületek elektromos hálózatának elektromágneses sugárzásait kivédhetjük, illetve harmonizálhatjuk a föld különböző sugárzásait (vízér, Hartmann, stb.). Harmonizálóinkat itt találja >>

2) Eneregtizáló eszközökkel aktiválhatja a vizet; regenerálhatja italait és ételeit elősegítve anyagcseréjét; vitalizálhatja szervezetét fokozva ezáltal a külső hatásokkal (elektroszmog) szembeni ellenállóképességét. Energetizáló termékeinket itt találja >>

3) Magas antioxidáns hatású, természetes összetevőket tartalmazó étrendkiegészítők fogyasztásával megerősíthetjük immunrendszerünket, hogy az az elektroszmog káros hatásaival szemben ellánálló legyen. Immunerősítőinket itt találja >>

Végül lássunk néhány praktikus tanácsot az elektroszmog káros hatásának megelőzésére, csökkentésére, illetve kivédésére:

1. A nem állandóan üzemelő elektromos berendezéseket (például televízió, kávéfőző gép, mikrohullámú sütő, irodai gépek) teljesen áramtalanítsa, amikor nincs szükség a használatukra, így nem keletkezik szükségtelen elektromágneses mező. Praktikus ebből a célból a kikapcsolható, több dugaszolóaljzattal ellátott csatlakozók alkalmazása, illetőleg a csatlakozódugó kihúzása.

2. Az ágyakat minimum két méter távolságban kell elhelyezni az alábbi berendezésektől: forróvíz-tárolók, hűtőszekrények, elektromos tűzhelyek, mosógépek, fűtőszivattyúk, televíziók, Hifi-berendezések, biztosítószekrények, áram-hozzávezetések tetőtérbe és valamennyi hasonló sugárzóforrások.
Nem szabad elfelejteni, hogy az elektromágneses sugárzás keresztülhatol a falakon, mennyezeten és padlózaton, és a hatáscsökkentés csak nagyobb távolság alkalmazásával vagy árnyékoló anyagokkal (például fémfólia vagy árnyékoló bevonat) érhető el. Az árnyékolást szakemberrel végeztesse, mert a rosszul elvégzett munka növelheti az elektroszmog-értékeket.

3. Ajánlott, hogy az ágyak minimum egy méter távolságban legyenek a fűtő- és vízvezetékektől. Az ilyen csöveken keresztül ugyanis tranziens áramok haladnak keresztül, amelyek a cső környezetében váltakozó mágneses mezőt hoznak létre.

4. Kihangosító nélkül a lehető legkevesebbet és csak rövid időn keresztül használja a mobil és a házi vezeték nélküli telefonokat. Ne használja a gépkocsiban lévő telefonját külső antenna nélkül.

5. A tető felett állandó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak a házban. Az általános előírások szerint a háztulajdonosok kérhetik az ilyen berendezések (például a ház feletti vezetékek) áthelyezését. Annak a kérdésnek a tisztázására, hogy az adott esetben a tető felett átvitt áramellátás egészségügyi rizikók miatt nem ésszerű, igény és megrendelés esetén az Országos Joliot-Curie Intézet Nem-ionizáló Sugárzások osztálya méréseket végez és elkészíti a szakvéleményét.

6. A babatelefon vagy más a lakásban vezeték nélkül használt információs eszköz (ez nem vonatkozik az infra-távirányítókra) környezetében erős mágneses mező jöhet létre, így ajánlott, hogy az ágytól számítva minimálisan egy méter távolságban helyezzék el az ilyen készülékeket.

7. Az információs eszközök mérésénél legyünk tekintettel arra, hogy azok nem állandóan sugároznak, csak akkor, ha információt közvetítenek, vagy a központi nyilvántartónak az aktuális helyzetüket megadják (mobil telefonok, mobil kommunikációs eszközök).

8. A villanypárnákat és -takarókat csak az ágy felmelegítésére ajánlott használni akkor, mikor ember nem tartózkodik benne. A kikapcsolt, de a hálózatra még csatlakoztatott villanypárnák és villanymelegítő-takarók is erős elektromágneses mezőt tudnak létrehozni.

9. A hálószobákba és gyerekszobákba ajánlott hálózati kapcsolók beépítése: így az áramvezetékek, valamint lámpák és elektromos berendezések az alvóhelyen csak akkor idéznek elő elektromos mezőket, ha azok ténylegesen áramot fogyasztanak.

10. Lehetőleg ne használjon hálózatról működtetett rádiós ébresztőórákat közvetlenül a feje mellett. Azt a fejétől számítva minimum egy méter távolságban helyezze el.

11. A bekapcsolt mikrohullámú készülékek környezetében minimum két méter távolságban ajánlott tartózkodni.

Vissza az előző oldalraUgrás a lap tetejére